Sertéscomb erdei gombákkal, burgonyagombóccal

Nemrég felfedeztem, hogy a "spárban" kaphatók fagyasztott erdei gombák. Persze biztos nem olyan finom, mint amit ősszel frissen vásárolunk a piacon, azonban egy nagyon egyszerű ételt is könnyen különlegessé tehetünk vele.

Fél kg sertéscombot felszeletelünk kisebb, kb. 1 x 4 cm es darabokra.  Egy nagy fej hagymát apróra vágunk, kevés zsíron megpirítjuk majd hozzáadjuk a húst. Kevés vizet öntünk alá, s sóval, borssal s néhány babérlevéllel puhára pároljuk. Mikor a hús elkészült hozzáadunk kb. 2 dl tejszínt, valamint egy adag apróra vágott gombát. ( Fagyasztott erdei gomba keverék, "magyar erdők gombái" néven kapható. Van benne vargánya, rókagomba, tinóru, valamint csiperke. Tisztított és aprított. Az ára kissé borsos, de néha-néha belefér.) A gombákkal együtt még kb. 20 percig főzzük. A végén  ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, s ha a tejszínes mártás nem elég sűrű picike lisztel besűríthetjük. 

Köretnek burgonyagombócot választottam. Ilyenkor tél vége felé a legjobb gombócot csinálni, mer a krumplik már "kiapadtak", fonnyadtak. Kevesebb liszt kell hozzá. 

A gombóchoz a krumplikat héjában megfőzzük, majd megvárjuk míg tejesen kihűlnek. Ezután meghámozzuk, összetörjük, s diónyi zsírral, kis kanálnyi sóval valamint annyi liszttel dolgozzuk össze, hogy könnyen formázható tésztát kapjunk. Nedves kézzel gombócokat formálunk, s forrásban lévő készre főzzük. (Miután a gombócok feljöttek a víz felszínére, még egy-két percig kell főzni őket.)

Az ételt szerintem nehéz igazán gusztusosan tálalni, legalábbis nekem nem sikerült, de az íze mindenért kárpótol.

Milánói sertésborda

-"Ki hallott már a milánói sertésbordáról?"
-"Én még nem."
Nagyon hosszú ideig fogalmam sem volt, hogy létezik milánói sertésborda. Később-mint mindenre, amit az ember nem ismer- rákerestem a Google-on, s rá kellet jönnöm, hogy ez nem a "menzásnénik" legújabb, a tegnapi maradékok felhasználásával alkotott kreációja, hanem egy létező étel. A neve hallatán összefutott a nyál a számban, azután mikor elém tették, kiderült: ez nem más mint milánói makaróni rántott hússal. Hihetetlenül nagy csalódás: hiszen én nem rajongok a rántott húsért. Éhes gyomor mindent bevesz, az étel elfogyott, s persze közben arra gondoltam, ezt akár én is el tudnám készíteni. Sőt valamit ki fogok találni az unalmas rántott hús helyett! Persze fantáziám sajnos nem határtalan, illetve a határtalan fantázia nem biztos hogy fogyasztható ételt szül, így újításom lényege, hogy a husikat szalonnával és sajttal töltöm.

Egy adaghoz kb. 10 szelet karaj szükséges. A húst kiklopfoljuk, sózzuk, melyeket fel szeretnénk göngyölni borsozzuk, illetve ízlés szerint fűszerezzük. A szeletekre helyezünk egy szelet sonkát vagy szalonnát, valamint egy kis darab trappista sajtot, majd az egészet felgöngyöljük, s egy hústűvel rögzítjük. Panírozás ezután hagyományos módon: liszt-tojás-zsemlemorzsa, majd forró olajban kisütjük. A tésztához elkészítjük a szószt: a darált húsból készült pörköltet ketchuppal vagy paradicsommal, paprikával valamint zöld fűszerekkel (bazsalikom, oregánó, borsikafű) gazdagítjuk. A kifőtt makarónit összekeverjük a mártással, s ízlés szerint "sima" vagy szalonnával bélelt rántott hússal fogyasztjuk.

A Pincefalvak.hu borajánlata Szemes József Villányi Portugieser 2008.

Közepesen mély, rubinvörös színű, fajtajelleges Portugiesert ajánlunk ehhez az ételhez. Illatában és ízében a friss meggy érezhető leginkább. Könnyű, a fajtához képest közepes testű, magas csersavtartalmú bor. Utóízében egy kis fanyarság érződik, amit a milánói sertésborda jól ellensúlyoz.  

Borokról és borvidékeinkről bővebben: www.pincefalvak.hu