Zabkása

-      "  Együnk reggelire zabkását! Vagy inkább maradjunk a kolbászos kenyérnél?"

"Akárhogy is döntünk, egyszer, azért érdemes kipróbálni a zabkását is.:)"

Magyar ember reggelire kolbászos kenyeret eszik, meg szalonnás rántottát. Esetleg kalácsot, kakaós csigát vagy valami más péksüteményt. Merthogy aki dolgozik, annak rendes reggeli kell, nem holmi madáreleség.

Nekem sem jutott volna eszembe zabkását készíteni, ha nem kezdek el olvasni egy cikksorozatot. Igazi emberkísérlet! Egy fiatal hölgy egy hónapig a minimálbérnek megfelelő összeget próbál meg beosztani, s minden nap részletesen beszámol, mire mennyit költ, milyen ételeket vásárolt, mennyiért, stb… Tanulságos…Én mindenkit alávetnék egy ilyen, minimum egy hónapos kísérletnek. Azt gondolom, aki egyszer megtanulja beosztani, értékelni a pénzt, az később, ha több áll rendelkezésre, talán akkor is okosabban osztja majd be.

Nos mivel már úgy rákattantam az emberkísérletre, mint mások a való világra (igazándiból EZ a való világ), így  a kommenteket is elolvasom…Ott pedig valaki zabkását ajánlott a hölgynek, ami finom, olcsó, egészséges. Hogy olcsó és egészséges abban nem kételkedtem, főleg azután hogy utána olvastam a "netes szakirodalomban". Merthogy Horváth Ilona szakácskönyvében még nyoma sincs zabpehelynek, nem is csoda hogy a magyar ember nyálelválasztása a szalámis zsemlére indul be, nem pedig a zabkására. Pedig, mint kiderült északi országokban, a zab jelentősebb gabonanövény, mint a búza, mivel rövidebb tenyészideje. Így ott mindig is gyakran fogyasztották, elsősorban a szegényebbek. Az angliai börtönökben állítólag oly gyakran szolgáltak fel zabkását, hogy a "doing porridge" azaz a zabkása készítés a börtönbüntetés szinonimájává vált a szlengben.

Elkészítése egyébként rendkívül egyszerű, tényleg 10 perc alatt megfő.

Kétcsészényi zabpehelyre annyi vizet öntünk, hogy bőven ellepje, néhány csipet sót adunk hozzá, s feltesszük főni. Mikor a vizet nagyjából elfőtte, tejet öntünk hozzá, s állandó keverés mellett még néhány percig a tűzön tartjuk. A kását két-három evőkanál cukorral édesítjük. Én szilvakompóttal tálaltam, de bármilyen friss vagy aszalt gyümölccsel finom.

Kellemesen csalódtam a zabkásában. Amellett pedig, hogy íze kellemes tényleg nagyon laktató.

A maradék zabpehelyből pedig készítsünk egy adag zabpelyhes kekszet, mely állítólag szintén délig lendületben tart…