Címkék

alma (6) almáspite (1) aprósütemény (1) aranygaluska (1) árpa (1) aszalt gyümölcs (1) bab (2) banán (1) barátság kenyér (1) bejgli (2) bodzaszörp (1) borajánló (30) bukta (1) burgonya (3) cipó (1) citromfű (1) cobbler (1) cukkini (1) cukormáz (1) cseresznye (2) cseresznyés lepény (2) csicsóka (1) csiga (1) csíra (1) csirke (1) csirkemáj (2) csoki (1) csokoládé (3) darált hús (1) dió (8) fahéj (2) fánk (1) fanta (1) felfújt (1) főzelék (1) füstölés (1) fűszerek (1) galuska (1) gersli (1) gesztenye (4) gesztenyeliszt (1) gofry (1) gomba (3) gombóc (3) göngyöt hús (1) grenadírmars (1) gyümölcs (1) gyümölcslepény (1) gyümölcsös édesség (1) hagyma (2) hájas (1) hajdina (1) hideg desszert (1) húsvét (1) joghurt (1) juhtúró (2) kakaós csiga (2) kalács (4) káposzta (2) karácsony (2) keksz (2) kifli (4) knédli (1) kolbász (3) kompót (1) kovászos uborka (1) köles (1) kömény (1) köret (2) körte (1) krémes (1) krémleves (2) krumpli (1) kuglóf (2) kukoricadara (1) kuszkusz (1) lasagne (1) lekvár (1) lencse (1) leveles tészta (3) leves (1) madártej (1) máglyarakás (1) májkrém (1) mák (5) mákosguba (1) mákoskifli (1) marha (3) mascarpone (3) mazsola (2) melegszendvics (1) méz (1) mézeskalács (1) milánói (1) muffin (3) nokedli (3) olivabogyó (2) oregánó (1) padlizsán (2) padlizsánkrém (1) palacsinta (3) pálinka (1) paradicsom (1) pástétom (1) pite (1) pizza (2) pogácsa (2) pörkölt (1) puliszka (1) püspökkenyér (1) rebarbara (2) répa (1) répatorta (1) rétes (1) ribizli (1) rizs (1) rum (4) sajt (3) saláta (1) sertés (2) sertésmáj (1) sheperd's pie (1) snidling (1) sólet (1) sonka (1) sós aprósütemény (1) spenót (1) stroganoff (1) sütemény (1) sütőtök (1) szalonna (1) szendvics (1) szilva (1) szilvásgombóc (1) szörp (3) sztrapacska (1) tallér (1) tarja (1) tej (2) tejszínhab (1) tepertő (1) tésza (1) tészta (1) tiramisu (1) torta (1) túró (4) túrógombóc (1) túrós lepény (1) uborka (1) vadas (1) vaj (1) vargánya (1) velő (1) vese (1) vetrece (1) zabkása (1) zabpehely (2) zöldhagyma (1) zsemlegombóc (2)

2010. december 18., szombat

Bejgli

A karácsonyi készülődés egyik, ha nem a legizgalmasabb pontja a bejglisütés. Izgulunk, hogy jó lesz-e; mi lesz ha kireped  vagy nem lesz elég fényes a teteje...Hát igen, "Exercitatio artem parat" szól a mondás, így a bejglisütéshez is mint minden máshoz, gyakorlat szükséges. Ha esetleg nem sikerül a remekmű, ne keseredjünk el, az a fontos, hogy tanuljunk az esetleges hibákból, s a bevált recepteket tartalmazó, maszatos kockás füzetünkbe bejegyezzük a tanulságot, hogy jövő karácsonykor is emlékezzünk rá. Így én is megtudtam ma reggel, a recept átolvasása közben, hogy az adott mennyiségű tésztából, négy, de legalább három bejglit érdemes készíteni, különben megismétlődik a 2006-os eset...:) Arra már sajnos nem emlékszem, mi történt 2006-ban, azonban az a gyanúm, nem kínáltuk bejglivel a vendégeket...
Egy adag tésztához fél kg lisztre, 25 dkg vajra vagy margarinra, két tojássárgára, kb.5 dkg cukorra, csipet sóra, valamint 2 dkg élesztőre  lesz szükség. Az élesztőt langyos tejben felfuttatjuk, majd összedolgozzuk a többi hozzávalóval. A lisztben elmorzsoljuk a puha vajat, ezután hozzáadjuk a tojássárgát, sót, cukrot és az élesztőt, majd alaposan kidolgozzuk. Tulajdonképpen egy szokványos kalácstésztát készítünk. A tésztát langyos helyen duplájára kelesztjük, majd három vagy négy részre osztjuk-attól függően, milyen nagy bejgliket szeretnénk készíteni. A cipókat téglalap alakúra nyújtjuk, majd eloszlatjuk rajta a tölteléket. Készíthetünk diós, mákos vagy gesztenyés bejglit. 
Ha a hagyományos diós-mákos mellett döntünk, a diót/mákot megdaráljuk, s porcukrot adunk hozzá. Hogy mennyire édesítjük, természetesen ízlés dolga, szerintem kb. negyed annyi cukrot adagoljunk, mint maga a töltelék. Számos recept javasolja, hogy a töltelékhez adjunk annyi forró tejet, hogy az teljesen krémes legyen. Én, őszintén szólva, mindig kihagyom ezt a lépést. Egyrészt időtakarékosságból, másrészt pedig azért, mert nem érzek túl nagy különbséget a tejjel és a tej nélkül készült töltelék között. Akárhogy döntünk, a diót illetve a mákot gazdagíthatjuk rumba áztatott aszalt gyümölcsökkel, mazsolával vagy meggybefőtt szemekkel. 
Gesztenyés töltelék esetén  a kész gesztenyepürét egy kis vajjal tesszük kenhetővé. Annyit adunk hozzá, hogy puha legyen, el tudjuk oszlatni a tésztán. A krémbe keverhetünk reszelt narancshéjat, ez különösen jól harmonizál a gesztenyével. 
A bejgliket sütés előtt 20-25 percig hűvös helyen pihentetjük, majd tetejüket tojássárgával kenjük meg. Közepesen meleg sütőben 25-30 perc alatt készre sütjük őket.
A bejgli-tapasztalataim szerint- akkor reped ki, ha túl sok töltelék van benne, illetve ha a sütés előtti pihentetés során túlságosan megkel. Ne tömjük hát dugig a tésztát töltelékkel, csak annyit tegyünk bele, hogy még kényelmesen fel tudjuk göngyölni. Nem feltétlenül a sok tölteléktől lesz finomabb.
S ha nem lesz olyan szép, mint a szakácskönyv lapjain (az enyém sem sikerült tökéletesre az idén, azonban úgy érzem jobb mint a 2006-os:)) ne keseredjünk el. Ha boldogan üljük körbe az asztalt, teljesen mindegy szép-e a bejgli. 

A Pincefalvak.hu borajánlata Tornai Pince, Mineraux Zenit 2009

Nagyon kellemes illatokkal telt, szalmasárga színű bor. Technológiailag hibátlan, tiszta. Illatában, ízében -furcsa módon- egyaránt meghatározó a bodzás jelleg (kicsit Sauvingnon blanc-os érzetet keltve). Ha azonban sikerül ezen túltenni magunkat és várunk a borral kicsit, előbújnak más, szélesebb spektrumról árulkodó jegyek is: a szőlővirág illata is felsejlik benne, ízében pedig a Somlói borvidékre jellemző mineralitás mellett a Vilmos körte zamatai bontakoznak ki. Lecsengésében a finom, édeskés fűszeressége teszi emlékezetessé. Kerek, de határozott savai miatt a bejgli elfogyasztása után kortyoljuk a bort, együtt fogyasztva a bor válik dominánssá.

Borainkról és borvidékeinkről bővebben: www.pincefalvak.hu