Címkék

alma (6) almáspite (1) aprósütemény (1) aranygaluska (1) árpa (1) aszalt gyümölcs (1) bab (2) banán (1) barátság kenyér (1) bejgli (2) bodzaszörp (1) borajánló (30) bukta (1) burgonya (3) cipó (1) citromfű (1) cobbler (1) cukkini (1) cukormáz (1) cseresznye (2) cseresznyés lepény (2) csicsóka (1) csiga (1) csíra (1) csirke (1) csirkemáj (2) csoki (1) csokoládé (3) darált hús (1) dió (8) fahéj (2) fánk (1) fanta (1) felfújt (1) főzelék (1) füstölés (1) fűszerek (1) galuska (1) gersli (1) gesztenye (4) gesztenyeliszt (1) gofry (1) gomba (3) gombóc (3) göngyöt hús (1) grenadírmars (1) gyümölcs (1) gyümölcslepény (1) gyümölcsös édesség (1) hagyma (2) hájas (1) hajdina (1) hideg desszert (1) húsvét (1) joghurt (1) juhtúró (2) kakaós csiga (2) kalács (4) káposzta (2) karácsony (2) keksz (2) kifli (4) knédli (1) kolbász (3) kompót (1) kovászos uborka (1) köles (1) kömény (1) köret (2) körte (1) krémes (1) krémleves (2) krumpli (1) kuglóf (2) kukoricadara (1) kuszkusz (1) lasagne (1) lekvár (1) lencse (1) leveles tészta (3) leves (1) madártej (1) máglyarakás (1) májkrém (1) mák (5) mákosguba (1) mákoskifli (1) marha (3) mascarpone (3) mazsola (2) melegszendvics (1) méz (1) mézeskalács (1) milánói (1) muffin (3) nokedli (3) olivabogyó (2) oregánó (1) padlizsán (2) padlizsánkrém (1) palacsinta (3) pálinka (1) paradicsom (1) pástétom (1) pite (1) pizza (2) pogácsa (2) pörkölt (1) puliszka (1) püspökkenyér (1) rebarbara (2) répa (1) répatorta (1) rétes (1) ribizli (1) rizs (1) rum (4) sajt (3) saláta (1) sertés (2) sertésmáj (1) sheperd's pie (1) snidling (1) sólet (1) sonka (1) sós aprósütemény (1) spenót (1) stroganoff (1) sütemény (1) sütőtök (1) szalonna (1) szendvics (1) szilva (1) szilvásgombóc (1) szörp (3) sztrapacska (1) tallér (1) tarja (1) tej (2) tejszínhab (1) tepertő (1) tésza (1) tészta (1) tiramisu (1) torta (1) túró (4) túrógombóc (1) túrós lepény (1) uborka (1) vadas (1) vaj (1) vargánya (1) velő (1) vese (1) vetrece (1) zabkása (1) zabpehely (2) zöldhagyma (1) zsemlegombóc (2)

2012. január 9., hétfő

Krémes

Még sosem ettem igazán jó krémest cukrászdában. Ennek egyik fő oka, hogy még nem jártam igazán nívós cukrászdában.  A "ha megnyerem a lottó ötöst akkor ezeket fogom csinálni" című listámon természetesen szerepel a híres cukrászdák süteményeinek végigkóstolása. De csak azután, miután vettem olyan ruhákat, amiben nem szégyenlek beülni:)
Az egyszerűbb cukikban pedig  olyan a krémes mintha a matracomból vágtak volna egy darabot, s megszórták volna porcukorral. Sőt, rosszabb... Persze értem én, hogy kell a "tartás" szegény krémesnek, hisz nem nézhet ki úgy mint amit egyszer már valaki elkezdett megenni. Azért íze lehetne...
Így nincs más hátra, ki kell jelentsem: a saját krémesem a legfinomabb amit valaha ettem:) Igaz, nem olyan szép, de a tésztája finom roppanós, a krémje pedig lágy.
A teteje és az alja egyszerű leveles tésztából készül, ahogyan a szerelmes levél. A tésztából két egyforma nagyságú téglalapot sütünk. Az egyiket- amelyik a teteje lesz- miután kisült, négyzetekre vágjuk. 
A krémhez  3 csomag (3 x 4 dkg) vaníliás pudingporból, 5 tojássárgából, 8 dl tejből és 10 dkg cukorból krémet készítünk. Az összetevőket elsőként csomómentesre keverjük, majd lassú tűzön sűrűre főzzük. Az 5 tojás fehérjét 10 dkg cukorral habbá verjük, majd óvatosan, a még forró krémhez keverjük. Ezután egyenletesen az alsó lapra kenjük, majd ráhelyezzük a már kockákra vágott felső lapot. (Ha nem vágnánk fel előre, a lap összetörne). 
A krém hűvös helyen egy óra alatt kissé megszilárdul, de még mindig nagyon finom krémes és puha lesz. Isteni finom:)

1 megjegyzés:

Bors and Pepper írta...

Ez nagyon, de nagyon, de nagyon finom lehet!!!!