Savanyú vetrece

- Mit eszünk?

- Vetrecét?

- ???????

Hát igen...A vetrece nem tartozik a legismertebb ételek közé. Pedig az irodalmi adatok szerint  már a XVI. században jegyezték és készítették. Az értelmező szótár  a tokány egy fajtájaként tartja számon. "Savanyú étel, mely marhahúsból füstölt szalonnával és tejföllel készül." Én a tejfölt kihagytam, s nem is marhahúsból készült, de az eredmény tökéletes lett.

Egy nagyobb adaghoz 60-70 dkg húst (marha, sertés) 1-1,5 cm-es csíkokra vágunk. Két ujjnyi vastag füstölt szalonnát felkockázunk, s a forró serpenyőbe tesszük. Ezután három nagyobb fej apróra vágott vöröshagymát üvegesre pirítjuk rajta. Ha nem sülne ki elegendő zsír a szalonnából, egy keveset még teszünk alá.

A megpirult hagymára rátesszük a húst, kevés vizet vagy bort öntünk alá, majd sóval, borssal, babérlevéllel s borsikafűvel ízlés szerint fűszerezzük. Fedő alatt 1,5-2 óra alatt elkészül, természetesen a hústól függően. Közben folyamatosan kevergessük, s pótoljuk az elpárolgott folyadékot. A végén ízlés szerint mustárral valamint kevés ecettel ízesítjük, ettől lesz savanyú a vetrece. 

Ha hosszabb levet hagyunk rajta, tejföllel sűríthetjük be a végén. Így több szaftja lesz. 

Kínálhatjuk nokedlivel, knédlivel, zsemlegombóccal vagy főtt krumplival. 

Érdekes, hogy Török Erzsi, 1959-ben megjelent szakácskönyve szerint a vetrece maradék főtt húsból is készíthető:
" Maradék főtt húsból csinálhatod. Tedd forró zsírba a kis darabokra vágott húst. Miután főtt húsból csinálod, több zsír kell hozzá. Tégy alá kis vizet és ízlés szerint ecetet, hogy gyengén savanykás legyen. Ha elfőtte a levét, szórd be bőven borssal, s tégy bele néhány karikára vágott hagymát. Ha a hagyma is elkészült, süsd zsírjára. Burgonyával tálald."