Bundás gyümölcs

"Korszerű háztartás, kellemes otthon"-ez az mire mindannyian vágyunk. Azon háziasszonyok, kik a hatvanas években voltak fiatalok, kiváló útmutatást kaphattak ennek megvalósításához a fent említett 1961-ben megjelent könyvből.  A "szakirodalom" minden téren tanácsot ad, onnan kezdve, hogyan kell vasalni a szövetruhát vagy a selymet, mit tegyünk ha valaki rosszul lesz a melegben, hányszor tisztálkodjunk egy héten, illetve miként kell begyújtani a kályhába. Kíváncsi lennék, hogy ez az akkoriban valóban hasznos könyvnek számított-e...Nekem mindenesetre kedvencemmé vált, mindig előveszem, ha egy kis kikapcsolódásra vágyom. Noha a könyvecske számos olyan információt tartalmaz, mely még nekünk is hasznos lehet, pl. hogy 1 dl liszt vagy mák hány dkg-ot nyom, azonban a legtöbb jó tanácsot ma már csak megmosolyogjuk. Sőt, hihetetlennek tűnik, hogy a szobában cirkáló csótányok ellen nagyobb mennyiségű DDT kiszórására biztatták a háziasszonyokat, melyet ugyebár ajánlatos volt  az ágyneműtartó sarkába szórni.

A konyhában-kamrában fejezet első pontja az egészséges táplálkozás, melyhez recepteket gondosan csoportosítva találunk. Merthogy az sem mindegy, kinek mit főzünk: "A nehéz fizikai munkát végzők étkezésében nagy szerepük van az energiát adó élelmiszereknek: a szalonnának, a zsíros húsoknak, általában a zsírosabb ételeknek; a szellemi munkát végzők étrendjén pedig a főszerep a könnyen emészthető húsoké, a zöldfőzelékeké, a gyümölcsöké."

A bundás gyümölcs receptjét a sütő nélkül készíthető édességek kategóriában találjuk: "Kb. 20 dkg lisztet, 2 tojást, kiskanál cukrot, 3 dl tejet dolgozzunk össze sűrűbb palacsintatésztának. Bundázhatunk vele: meghámozott, magházától megfosztott, ujjnyi vastag szeletekre vágott almát, kimagozott, kemény, sárga-vagy őszibarackot. A gyümölcsöt először lisztbe, majd palacsintatésztába mártva, bőséges forró zsiradékban, mindkét oldalán pirosra sütjük. Melegen vaníliás cukorral hintjük meg."

A recept tényleg nagyon egyszerű, s gyorsan elkészíthető, remek választás ebben a melegben, amikor semmi pénzért be nem kapcsolnánk a sütőt. 
A könyv íróinak valószínű eszükbe sem jutott, hogy néhány évtized múlva már csak mosolygunk rajtuk. Egyszer majd rajtunk is jót derülnek az unokáink, hogy ilyen ódivatú módon az interneten kerestünk recepteket:)