A "szórt" túrós édességként, de akár második fogásként is értelmezhető. Lehet, hogy nem túl formás, de finom és könnyen, gyorsan elkészíthető. A főzés után pedig nem marad egy halom mosogatnivaló a konyhában..., ezért megbocsátjuk, hogy nem olyan csinos mint egy szelet dobostorta a Gerbeaud kirakatában:)
Elsőként 3 dl lisztet összekeverünk 3 dl porcukorral valamint egy csomag sütőporral. Egy tepsi alján egyenletesen eloszlatjuk a keverék felét, majd rámorzsolunk fél kg túrót. Ha akad otthon egy kis mazsola, megbontott meggybefőtt azt is nyugodtan a túróhoz adhatjuk. Ezután a lisztes keverék másik részét rászórjuk a túróra, majd nyakon öntjük 4 tojás, 3 dl tej és 2 csomag vanillincukor keverékével. 10 dkg vajat darabokra vágunk, s rádobáljuk a tetejére.
Ezután nincs más dolgunk, mint betenni a forró sütőbe, s 25-30 perc alatt készre sütni.
Annak ellenére, hogy az összetevők nincsenek összedolgozva, a végeredmény teljesen egységes, kellemes állagú lesz. Természetesen azzal számolni kell, hogy itt-ott egy-két lisztcsomócska akad. Érdemes nagyobbfajta, lapos tepsiben készíteni, hogy minél könnyebben átázzanak a száraz összetevők, ne maradjon liszt az alján.
Ha nem fogyna el még aznap, másnap hidegen is fogyaszthatjuk. És persze senkinek nem kell tudni hogyan készült, nehogy azt higgye valaki, hogy lusta asszonyok vagyunk:)
Elsőként 3 dl lisztet összekeverünk 3 dl porcukorral valamint egy csomag sütőporral. Egy tepsi alján egyenletesen eloszlatjuk a keverék felét, majd rámorzsolunk fél kg túrót. Ha akad otthon egy kis mazsola, megbontott meggybefőtt azt is nyugodtan a túróhoz adhatjuk. Ezután a lisztes keverék másik részét rászórjuk a túróra, majd nyakon öntjük 4 tojás, 3 dl tej és 2 csomag vanillincukor keverékével. 10 dkg vajat darabokra vágunk, s rádobáljuk a tetejére.
Ezután nincs más dolgunk, mint betenni a forró sütőbe, s 25-30 perc alatt készre sütni.
Annak ellenére, hogy az összetevők nincsenek összedolgozva, a végeredmény teljesen egységes, kellemes állagú lesz. Természetesen azzal számolni kell, hogy itt-ott egy-két lisztcsomócska akad. Érdemes nagyobbfajta, lapos tepsiben készíteni, hogy minél könnyebben átázzanak a száraz összetevők, ne maradjon liszt az alján.
Ha nem fogyna el még aznap, másnap hidegen is fogyaszthatjuk. És persze senkinek nem kell tudni hogyan készült, nehogy azt higgye valaki, hogy lusta asszonyok vagyunk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése