Hajdina

A hajdinát viszonylag kevesen ismerik,vagy ha ismerősen cseng is a név, kevesen kóstolták. Ez nem csoda, hiszen az országban nem termesztik túl nagy területen, s kevés üzletben kapható. Az, hogy kevésbé elterjedt, mint a rizs vagy a búza, jóval kisebb termésmennyiségének köszönhető. Egyszer azonban talán érdemes megkóstolni, s néha-néha készíteni a változatosság kedvéért. Annak ellenére, hogy termését a gabonafélékhez hasonlóan használjuk, a hajdina vagy más néven pohánka nem gabonaféle, a keserűfűfélék családjába tartozik. Rokonai az általunk is jól ismert gyomnövények: a lósóska, a porcsin, a madárkeserűfű. Beltartalmi értékeit tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Elkészíthetjük köretként a rizshez hasonlóan pörkölt vagy sült hús mellé, de a tejberizshez hasonlóan édességet is készíthetünk belőle.

A magvak könnyen és gyorsan megfőnek, így nincs rá szükség, hogy előre beáztassuk őket. A főzés során öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje, majd a főzés során folyamatosan pótoljuk.
Tény, hogy nem olyan laktató mint a krumpli vagy a rizs, de egy próbát szerintem mindenképp megér.