Címkék

alma (6) almáspite (1) aprósütemény (1) aranygaluska (1) árpa (1) aszalt gyümölcs (1) bab (2) banán (1) barátság kenyér (1) bejgli (2) bodzaszörp (1) borajánló (30) bukta (1) burgonya (3) cipó (1) citromfű (1) cobbler (1) cukkini (1) cukormáz (1) cseresznye (2) cseresznyés lepény (2) csicsóka (1) csiga (1) csíra (1) csirke (1) csirkemáj (2) csoki (1) csokoládé (3) darált hús (1) dió (8) fahéj (2) fánk (1) fanta (1) felfújt (1) főzelék (1) füstölés (1) fűszerek (1) galuska (1) gersli (1) gesztenye (4) gesztenyeliszt (1) gofry (1) gomba (3) gombóc (3) göngyöt hús (1) grenadírmars (1) gyümölcs (1) gyümölcslepény (1) gyümölcsös édesség (1) hagyma (2) hájas (1) hajdina (1) hideg desszert (1) húsvét (1) joghurt (1) juhtúró (2) kakaós csiga (2) kalács (4) káposzta (2) karácsony (2) keksz (2) kifli (4) knédli (1) kolbász (3) kompót (1) kovászos uborka (1) köles (1) kömény (1) köret (2) körte (1) krémes (1) krémleves (2) krumpli (1) kuglóf (2) kukoricadara (1) kuszkusz (1) lasagne (1) lekvár (1) lencse (1) leveles tészta (3) leves (1) madártej (1) máglyarakás (1) májkrém (1) mák (5) mákosguba (1) mákoskifli (1) marha (3) mascarpone (3) mazsola (2) melegszendvics (1) méz (1) mézeskalács (1) milánói (1) muffin (3) nokedli (3) olivabogyó (2) oregánó (1) padlizsán (2) padlizsánkrém (1) palacsinta (3) pálinka (1) paradicsom (1) pástétom (1) pite (1) pizza (2) pogácsa (2) pörkölt (1) puliszka (1) püspökkenyér (1) rebarbara (2) répa (1) répatorta (1) rétes (1) ribizli (1) rizs (1) rum (4) sajt (3) saláta (1) sertés (2) sertésmáj (1) sheperd's pie (1) snidling (1) sólet (1) sonka (1) sós aprósütemény (1) spenót (1) stroganoff (1) sütemény (1) sütőtök (1) szalonna (1) szendvics (1) szilva (1) szilvásgombóc (1) szörp (3) sztrapacska (1) tallér (1) tarja (1) tej (2) tejszínhab (1) tepertő (1) tésza (1) tészta (1) tiramisu (1) torta (1) túró (4) túrógombóc (1) túrós lepény (1) uborka (1) vadas (1) vaj (1) vargánya (1) velő (1) vese (1) vetrece (1) zabkása (1) zabpehely (2) zöldhagyma (1) zsemlegombóc (2)

2010. október 1., péntek

Almáspite


Az almás pite készítésének valószínűleg minden családban sőt minden országban komoly hagyományai vannak. Nem csoda, hisz az alma Magyarországon a legnagyobb területen termesztett gyümölcsfaj, az Unió összes almatermése pedig az utóbbi 15 évben 6-9,5 millió tonna között ingadozott. Ezen kívül azon kevés gyümölcs egyike, mely megfelelő tárolási körülmények között akár következő tavaszig eltartható. Persze minden háziasszonynak megvan a jól bevált almás pite receptje, s ahány helyen megkínálják az embert, annyiféle pitével találkozhat. Van aki vastagabb, van aki vékonyabb tésztával készíti, sőt találkozhatunk krémes, pudingos változatokkal is. Az én receptem egy 1935-ös Váncza szakácskönyvből származik. A sütemény a Mese almás névre hallgat, s az alatta található zárójeles megjegyzésből kiderül, hogy "kiadós" süteményről van szó.
A recept így szól: "1/2 kg lisztet, 1 csomag Váncza-sütőport, kevés sót és 20 dkg cukrot 1 egész tojással, 15 dkg zsírral és 2 deci tejfellel összegyúrunk. A tészta egyik felét tepsiben egyenletesen elnyomkodjuk. Az almatöltelékhez 1/2 csomag Váncza-vanilincukrot, mazsolát és törött fahéjat is tegyünk. A tészta másik felével az almát betakarjuk s tojás sárgájával megkenve, villával megszurkáljuk. Forró sütőben világosbarnára sütjük. A kész tésztát vanilincukorral bőven behintjük."
Az almát miután lereszeltük érdemes negyed órát állni hagyni majd kinyomkodni, mivel könnyen eláztathatja a tésztát. Kevés zsemlemorzsát is szórhatunk a töltelék alá, mely felszívja a sütés során keletkező nedvességet. Ha a tésztához nem akarjuk elhasználni a "jó zsírt" természetesen margarinnal vagy vajjal is készíthetjük azt, azonban ekkor 40 dkg liszt is elegendő. Így valamivel vékonyabb lesz a tészta, mely talán még ízletesebbé teszi a süteményt. A tetejét tojássárga helyett egész tojással kenem meg, s cukrot már sosem szórok rá. Így is eléggé édes, s a tojásnak köszönhetően teteje szép fényes lesz.
Érdemes talán feljegyezni és kipróbálni a receptet, hiszen ahogyan a múlt század elején kiadott szakácskönyv előszavában is olvashatjuk: "Minden háziasszonynak megvan a kis könyve, melybe kapott s jónak talált sütemény-előiratait összegyűjti. Bármennyire is gazdag tartalmú legyen ez a kis jegyzet, mégis szükséges ezt újabb és újabb receptekkel bővíteni."

Borajánló 


A Pincefalvak.hu borajánlata Tóth Ferenc Borászat, Édes Lányom, 2007

Ez a félédes bor jól megállja a helyét az almás pite édes (-kicsit savanykás) ízei mellett.  Szép aranysárga színnel jelenik meg a pohárban. Illata nagyon komplex, különösen, ha várunk vele kicsit. Narancshéj, citrusok, loncos virágosság, mézes-birses késői jelleg utal a bor gazdagságára, az érett Leánykára. Ízben mindez felfedezhető, de még kiegészül baracklekvárral. A bor savai élénkek, de a maradék cukor miatt kevésbé harsányak. Az utóíz hosszan érezhetően, kellemesen zöldalmás, némi kesernyés lecsengéssel a végén.
 
Borainkról és borvidékeinkről bővebben: www.pincefalvak.hu

Nincsenek megjegyzések: